Radon sugárzás mérése
A radonról bővebben
Miközben a megszokott kerékvágásban telnek napjaink, folyamatosan sokkol bennünket a média, hírt adva egészségünket, életminőségünket romboló eseményekről: betegségekről, fertőzésekről, járványokról, katasztrófákról, balesetekről. Közömbösekké válunk a minket körülvevő, minket károsító dolgok iránt, amíg minket, szeretteinket el nem ér a baj.
Tudatosul-e bennünk, hogy az Európai Unióban, egyik vezető halálozási ok a rák?
Évente 1 millióan hallnak meg e betegségben, legtöbben tüdő-, bél- és emlőrákban [1]. Közép- és Kelet-Európában az átlagnál is rosszabb a helyzet, így a rák vezető halál ok hazánkban, ezen belül a tüdőrák a nőknél második, férfiaknál első helyen van.
A WHO és az EU parlament közegészségügyi szakbizottsága szerint is akár harmadára is csökkenhetnének a halálozási számok megelőzéssel [2].
Genetikai adottságaink és a minket körülvevő környezet (rákkeltő anyagok száműzése, mint dohányfüst, alkohol, vírusok, baktériumok, UV-sugárzás, ionizáló-sugárzás, oldószerek, festékek, étel-adalékok, nehézfémek, porok stb.) határozzák meg jövőnket.
A tüdőrák legfőbb oka a dohányzás. A dohányfüst, aktív és passzív dohányosként is önmagában is kockázati tényező, de más rákkeltő hatások tovább növelik a kockázatot. A radon a dohányzás után közvetlenül a második tényező a tüdőrák kialakulásában, de más szervek (pl. gyomor) rákos megbetegedéséhez is vezethet.
Nem érzékeljük, nem feltűnő, nincs szaga, színe, nem látjuk, de velünk van: a radon.
Mi a radon és honnan származik?
A radon (Rn-222) egy radioaktív nemesgáz, mely az urán (U-238) bomlási sorában található meg. Anyaeleme (amiből közvetlenül keletkezik) a rádium (Ra-226), amely a földkéregben, a talajban és részben építőanyagainkban is megtalálható. A radon felezési ideje 3,8 nap, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt csökken a felére a kezdeti mennyisége.
Ez az idő elég arra, hogy a talaj felső rétegéből vagy az építőanyagból egy része kidiffundáljon a levegőbe, ahol a körülményektől függően feldúsulva a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének meghatározó komponense (általában több mint fele) lehet.
A szabadba kijutó radon nagymértékben felhígul, aktivitáskoncentrációja néhány (5-15) Bq/m3 lehet. Épületekben, lakásokban koncentrációja a talajtól, a felhasznált építőanyagoktól, az épület szerkezetétől függően nagyságrenddel magasabb, hazai reprezentatív átlag 128 Bq/m3, de helyenként akár 1000 Bq/m3 értékeket is mértek. A radon nemesgáz, ezért a belélegzett radon túlnyomó részét kilélegezzük. Ugyanakkor bomlástermékei a levegőben található kisméretű szilárd részecskékhez, az aeroszolokhoz kötődnek, melyek jelentős hányada kiülepedik tüdőnkben a hörgőkben. Ezek falára rakódhatnak, ott megtapadva alfa-részecskékkel bombázzák a hörgőhám leginkább sugár érzékeny, osztódó sejtrétegét. Egy részük oldékonyságuktól függően különböző sebességgel és mértékkel bekerül a keringésbe, majd az egyes szervekbe, szövetekbe. Az alfa-sugárzás viszonylagos biológiai hatékonysága mintegy 20-szor nagyobb, mint a röntgen-, a gamma- vagy a béta-sugárzásé, azaz ugyanaz az elnyelt energia 20-szor nagyobb biológiai hatást válthat ki. Ennek oka a sűrűn ionizáló sugárzások esetében a rövid távon belüli nagy energiaátadás. Az energiaátadás hatására a sejtek elpusztulhatnak vagy – rosszabb esetben – mutáns sejtek keletkezhetnek. A mutáns sejtek könnyen rák előtti állapotba kerülhetnek, majd egyéb káros hatásokra (vegyszerek, dohányzás) rákos sejtekre osztódhatnak. Magas radon-koncentráció esetén a radon és leányelemeinek hosszú időn át történő belégzése megnöveli a tüdőben a rákos daganatok kialakulásának a kockázatát.
Az egyes fejlett országokban eltérő a lakótéri radon szintre vonatkozó szabályozás. Magyarországon még nincs érvényben jogszabály, jelenleg kidolgozás alatt van. Legszigorúbb az előírás az USA-ban 150 Bq/m3 beavatkozási szinttel és az ingatlanok adás-vételére vonatkozó szabályozásokkal. Csehországban, Írországban, Izraelben, Nagy-Britanniában és Norvégiában 250 Bq/m3, Luxemburgban és Németországban 250 Bq/m3, Finnországban, Lengyelországban, Svájcban és Svédországban 400 Bq/m3, az EU ajánlás 400 Bq/m3 [3].
Hogyan kerül lakásunkba a radon?
A radon elsősorban a talajból jut be házunkba, lakásunkba. Mennyisége függ a geológiai viszonyoktól, a talajszerkezettől, az időjárástól. A földgáz, a víz tartalmazhat jelentősebb mennyiségű radont. Maguk az építőanyagok is radioaktív források lehetnek: tégla, vályogtégla, beton, természetes építőkövek, habosított kohósalak stb. Az épületek (hő)szigetelése segíti a lakótérben a radon feldúsulását. A korábban leírtaknak megfelelően a por és allergén anyagok koncentráció növekedése veszélyforrást jelentenek. A belső tér légáramlási rendszere (központi fűtés, padlófűtés!) is befolyásoló tényező.
Mit tegyünk?
Nem ismeretlen úton kell haladnunk, az Amerikai Egyesült Államokban évtizedek óta küzdenek a radonnal az emberek egészségéért [4]. Tudatosítják az emberekkel, veszélyben élnek. Már a kisiskolásokat megismertetik a radonnal, annak veszélyeivel. Legfontosabb, hogy felmérjük, ki vagyunk-e téve számottevő veszélynek, ha igen, milyen módszerrel csökkenthetjük a szintet. Mivel jelenleg a magyar jogi szabályozás kidolgozása folyik, érdemes a legtöbb tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező ország, az U.S.A. nemzeti szabályozását illetve az Európai Uniós alapelveket alapnak tekinteni.
[1] WHO Fact sheet No 291(2005. Június)
[2] Európa Parlament, Közegészségügyi Szakbizottság, 2008 április 8.
[3] 90/143/Euratom Commission Recommendation of 21 February 1990 on the protection of the public against indoor exposure to radon
[4] EPA Protocols for Radon and Radon Decay Product Measurements In Homes